Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ebben a mai világban, amikor szinte minden háztartásban él egy, vagy több különböző fajtájú kutya, szomorúan konstatálom, hogy bizony aggasztóan kevés sealyham terrierrel találkozom, nem csak hazánkban, hanem más országokban is. Vajon mi vezethet el ideáig, hogy szinte teljesen eltűnt, és igazából nem is ismerik az emberek magát fajtát. Talán ugorjunk vissza egy kicsit az időben az 1800-as évek közepén, ügye Edwards kapitány kitenyésztett egy vérbeli kis vadászt, és komoly tudatos szelektáción vitte keresztül, majd a lánya az 1900-as évek elején elfogadtatta az FCI-vel. Majd, mint ez lenni szokott, divatkutya lett, kezdte elveszíteni vadászati jelentőségét, de hihetetlen alkalmazkodóképességének köszönhetően, a családokban is méltóképp beilleszkedett, talán az Angol hidegvérnek, és a kezdeti felelős tenyésztési koncepciónak köszönhető, az emberekkel szemben semmilyen agresszivitást nem mutat, ha esetlegesen nagyon ritkán előfordultak ilyen egyedek, azonnal kizárták a tenyésztésből, és komolyan szelektáltak. Több híres ember is a fajta rabja lett, mint pl. nagy hírességünk, Bajor Gizi, vagy Hitchkok, Angliában, Mária nagyhercegnő komoly igen minőségi tenyészetet tartott fent, de ezek a kutyák sajnos a hercegi családból nem kerültek ki. A probléma a 40-es évekre vezethető, legkiemelkedőbben vissza, ekkor felkapták a már amúgy is divatos fajtát, és komoly összegeket fizettek egy-egy kis terrierért. A nagymértékű kereslet miatt, sok új kennel alakult. Kizárólag kereskedelmi tevékenységként gyártásba kezdett, ami komoly visszaesést jelent, mivel egy igen fiatal fajtáról beszélünk, nagyon nagy gondokat okozhatott a bel, és a rokontenyésztés, nagyon valószínű, hogy genetikai téren is súlyos problémák jöhettek ki, amit azok az emberek, akik nem meggyőződésből, és a fajta iránti elhivatottságból, hoztak le utódokat, nem tudtak kezelni. Így alakulhattak ki tévhitek, amik sajnos sokáig megmaradnak, az emberi tudatban. Az a pár maroknyi elhivatott tenyésztő, aki a fajta megmentésén, és tökéletesítésén fáradozott, pedig beleveszett az ár, minőség, szelektáció, tudatos párosítás harcba. Aki már találkozott személyesen is ezzel a bohém kis bohóccal, és alkalma nyílik vele hosszabb időt eltölteni, az tudni fogja, hogy végérvényesen szeretni fogja. Nem csak tökéletesen kezelhető, de a családi programok részesei is lehetnek. Egyes országokban agilytiznek is vele. Minap kivittem az agaraimmal versenypályára, és a maga kis bájos mivoltában, megpróbálta ő is a versenypálya világát, és nem vallott szégyent. A régi kis terrier, aki a kotorékvadászatokban jeleskedett, ma egy dekoratív küllemű, igen kedves, ha kell a vadászmúltját meg nem tagadó barát lett, akivel azon kívül, hogy kiállításra lehet járni aktív családi hétvégéket lehet szervezni, sportolni, és ha esik az eső Tv-t nézni és lustálkodni. A sealyham terrier, egy kis kincs, és nagyon szeretném ha megmaradna, és nem válna a szaporítók martalékává, és aki tenyésztésbe kezd, tudatosan és nagy odafigyeléssel kezelné.